Mi az alanyi adómentesség?
Az alanyi adómentesség, röviden AAM, az általános forgalmi adóhoz kapcsolódó választási lehetőség. Nem azt jelenti, hogy a vállalkozó minden adó alól mentesül, hanem azt, hogy az alanyi adómentes minőségében teljesített ügyleteinél főszabály szerint nem számít fel áfát, és az előzetesen felszámított áfát sem vonhatja le. Az Áfa tv. szerint az alanyi adómentességet az a belföldön letelepedett adóalany választhatja, aki megfelel a törvényben meghatározott feltételeknek. Forrás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 187–188. §
Ez a gyakorlatban különösen fontos az átalányadózó egyéni vállalkozóknál, mert az átalányadózás és az alanyi adómentesség két külön szabályrendszer. Az átalányadózás a személyi jövedelemadózás egyik módja, az alanyi adómentesség pedig áfaszabály. Egy vállalkozó lehet egyszerre átalányadózó és alanyi adómentes, de a két értékhatárt és a két nyilvántartási logikát külön kell figyelni.
[illusztráció: egyszerű ábra két oszloppal: „Átalányadózás = szja szerinti jövedelemszámítás”, „Alanyi adómentesség = áfa szerinti mentességi szabály”]
Mit jelent az alanyi adómentesség a számlázásban?
Alanyi adómentes vállalkozóként a számlán nem lehet áthárított áfa. Az Áfa tv. alapján az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségében nem kötelezett adófizetésre, nem jogosult az előzetesen felszámított adó levonására, és csak olyan számlát bocsáthat ki, amelyben áthárított adó, illetve áfamérték nem szerepel. Forrás: Áfa tv. 187. § (2) bekezdés
A számlázóprogramokban ezt általában az „AAM” jelöléssel kell kiválasztani. Fontos, hogy az alanyi adómentesség nem 0 százalékos áfa. A 0 százalék és az adómentes számlázás nem ugyanaz. A helyes megoldás az, ha a számlán egyértelműen szerepel az alanyi adómentességre utaló megjelölés, például „alanyi adómentes” vagy „AAM”.
Mennyi az alanyi adómentesség értékhatára 2026-ban?
2026-ban az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 20 000 000 forint. A NAV tájékoztatása szerint az értékhatár 2026-tól 18 millió forintról 20 millió forintra emelkedik, 2027-től 22 millió forint, 2028-tól pedig 24 millió forint lesz. Forrás: NAV – Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára
Az Áfa tv. szerint az alanyi adómentesség akkor választható, ha a belföldön teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások forintban kifejezett, éves szinten göngyölített ellenértéke sem az előző naptári évben ténylegesen, sem a tárgyévben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg az értékhatárt. Forrás: Áfa tv. 188. §
Induló egyéni vállalkozónál az éves keretet időarányosan kell figyelembe venni. Ha valaki nem január 1-jén kezdi a vállalkozását, akkor nem a teljes éves 20 millió forintos kerettel számolhat, hanem annak az év hátralévő részére jutó arányos összegével. Ez gyakori hiba, különösen azoknál, akik év közben indítanak szolgáltató vállalkozást.
Mit kell beleszámítani az alanyi adómentes keretbe?
Az alanyi adómentes értékhatárnál nem az átalányadózás szerinti pénzforgalmi bevételi szabályból kell kiindulni, hanem az Áfa tv. szerinti teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékéből. Ezért egy átalányadózó egyéni vállalkozónak külön kell figyelnie az szja szerinti bevételét és az áfa szerinti alanyi adómentes értékhatárt.
| Tétel | Általában beleszámít az AAM keretbe? |
| Belföldön teljesített szolgáltatás díja | Igen |
| Belföldi termékértékesítés ellenértéke | Igen |
| A vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése | Főszabály szerint nem az értékhatár része, de áfakezelése külön vizsgálandó |
| Külföldi teljesítési helyű ügylet | Külön szabályok alapján vizsgálandó |
Az Áfa tv. külön felsorolja azokat az ügyleteket, amelyek ellenértéke nem számít bele az alanyi adómentesség értékhatárába. Ilyen például a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, az immateriális jószágként használt vagyoni értékű jog végleges átengedése, valamint egyes ingatlanügyletek. Ezeknél azonban nem elég annyit megállapítani, hogy nem növelik a keretet: az adott ügylet áfabeli kezelését külön is meg kell vizsgálni. Forrás: Áfa tv. 188. § (3) bekezdés és 193. §
Hogyan lehet választani az alanyi adómentességet?
Az alanyi adómentességet a vállalkozás indításakor is lehet választani. Ilyenkor a bejelentkezéskor kell jelölni, hogy a vállalkozó alanyi adómentességet kér. Már működő vállalkozásnál a következő évre vonatkozó választást főszabály szerint a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig kell bejelenteni a NAV felé. A NAV tájékoztatója szerint a 2026-ra választott alanyi adómentességet 2025. december 31-éig kellett bejelenteni, például ONYA-ban vagy ÁNYK-nyomtatványon. Forrás: NAV – Emelkedik az alanyi adómentesség értékhatára
Annak, aki már alanyi adómentes, és a következő évben is az kíván maradni, általában nincs külön teendője, ha továbbra is megfelel a feltételeknek. Ha viszont a vállalkozó már nem szeretné alkalmazni az alanyi adómentességet, vagy az értékhatár átlépése miatt megszűnik a jogosultsága, azt be kell jelenteni a NAV felé. Forrás: Áfa tv. 192. §
Mi történik, ha a vállalkozó átlépi az alanyi adómentes keretet?
Ha a vállalkozó év közben átlépi az alanyi adómentesség értékhatárát, az alanyi adómentesség megszűnik. Az Áfa tv. szerint az adóalany már annál az ügyletnél sem járhat el alanyi adómentes minőségben, amelynek ellenértékével meghaladja a felső értékhatárt. Ez azt jelenti, hogy a keretet átlépő számlát már nem AAM számlaként kell kezelni, hanem az adott ügyletre irányadó áfaszabályok szerint. Forrás: Áfa tv. 191. §
Az értékhatár átlépésének további következménye is van: ha az alanyi adómentesség az értékhatár túllépése miatt szűnik meg, akkor az adóalany az alanyi adómentességet a megszűnés évét követő második naptári év végéig nem választhatja újra. Ezért a keret figyelése nem adminisztratív apróság, hanem pénzügyi kockázat.
Alanyi adómentesség és átalányadózás: mi a különbség?
Az átalányadózás azt határozza meg, hogyan számítja ki az egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmét. Az alanyi adómentesség ezzel szemben azt szabályozza, hogy a vállalkozó az áfa rendszerében felszámít-e áfát, illetve levonhat-e áfát. A kettő egymástól független, de a gyakorlatban együtt kell kezelni őket.
Például egy alanyi adómentes átalányadózó grafikus a számláján nem tüntet fel áfát, de az átalányadózás szabályai szerint a bevételéből a rá vonatkozó költséghányaddal állapítja meg a jövedelmét. Ettől még fizethet személyi jövedelemadót, társadalombiztosítási járulékot, szociális hozzájárulási adót és helyi iparűzési adót is. Az alanyi adómentesség tehát nem általános adómentesség.
Mikor előnyös az alanyi adómentesség?
Az alanyi adómentesség leginkább azoknak lehet kedvező, akik főként magánszemélyeknek számláznak, kevés áfás költségük van, és várhatóan nem lépik át az éves értékhatárt. Ilyenkor az áfa nélküli ár egyszerűbb és versenyképesebb lehet, különösen szolgáltatóknál.
Nem biztos, hogy előnyös azoknak, akiknek jelentős áfás beszerzéseik vannak, vagy főként áfaalany cégeknek dolgoznak. Céges ügyfeleknél az áfa sokszor levonható lenne, miközben az alanyi adómentes vállalkozó a saját beszerzései áfáját nem tudja visszaigényelni. Ilyenkor az alanyi adómentesség kényelmes, de nem feltétlenül gazdaságos.
- Előny: egyszerűbb áfakezelés, nincs áthárított áfa a számlán.
- Előny: magánszemély ügyfeleknél kedvezőbb végár alakítható ki.
- Hátrány: a beszerzések áfája főszabály szerint nem vonható le.
- Kockázat: az értékhatár átlépése azonnali áfakötelezettséget okozhat.
Gyakori hibák alanyi adómentes egyéni vállalkozóknál
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vállalkozó az alanyi adómentes keretet összekeveri az átalányadózás bevételi értékhatárával. A másik gyakori hiba, hogy év közben indított vállalkozásnál a teljes éves kerettel számolnak, pedig az induló vállalkozásnál az értékhatárt időarányosan kell figyelembe venni.
Szintén problémát okozhat a külföldi ügyletek kezelése. Az alanyi adómentesség nem minden ügyletre alkalmazható automatikusan. Közösségi beszerzés, import, külföldi teljesítési helyű szolgáltatás vagy fordított adózás esetén külön áfaszabályokat kell vizsgálni. Az Áfa tv. kifejezetten felsorolja azokat az eseteket, amikor az adóalany nem járhat el alanyi adómentes minőségében. Forrás: Áfa tv. 193. §
Összegzés
Az alanyi adómentesség az áfa rendszerében alkalmazható választási lehetőség. Lényege, hogy a vállalkozó alanyi adómentes minőségében nem számít fel áfát, de az előzetesen felszámított áfát sem vonhatja le. 2026-ban az alanyi adómentesség értékhatára 20 000 000 forint, de év közben induló vállalkozásnál ezt időarányosan kell figyelni.
Átalányadózó egyéni vállalkozóknál az alanyi adómentesség jó megoldás lehet, ha a vállalkozás egyszerű, kevés költséggel működik, és főleg magánszemélyeknek számláz. Viszont nem szabad automatikusan választani: aki sok áfás költséggel dolgozik, vagy gyorsan megközelíti az értékhatárt, annak számolnia kell. A jó döntés nem az, ami elsőre egyszerűbbnek látszik, hanem az, amelyik a várható bevételhez, költségekhez és ügyfélkörhöz illeszkedik.